ITT A FIGYELMEZTETÉS: ÓRIÁSI VESZÉLYBE KERÜLHET A FÖLD!!!

Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár a héten Ausztráliába látogatott, ahol a Sydney-i Egyetemen tartott beszédében ismételten felhívta az egész világ figyelmét a klímaváltozás létező és megoldásra váró problémájára. Ban Ki-mun felszólította az idei, a dél-afrikai Durbanban tartott klímacsúcs résztvevőit eddigi erőfeszítéseik megduplázására, és a még fennálló idő vészesen közeledő lejártára. A főtitkár nagyon is valóságosnak tartja a klímaváltozást, szerinte „a tények világosak, az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, és emberek millió szenvednek a klímaváltozás hatásaitól.

Az éghajlatváltozás legalapvetőbb oka: az üvegházhatás. Lényege, hogy a légkörbe eresztett üvegházgázok nem engedik át a talajról visszapattanó infravörös sugarak egy részét, így felmelegítve a felszíni hőmérsékletet.

Az üvegházhatás

Az infravörös sugarak visszaverődéséért legnagyobb részben a szén-dioxid felelős, ez a gáz pedig elsősorban az áramellátást biztosító szénerőművekből, illetve más fosszilis energiahordozók felhasználása következtében jut a légkörbe. A légkör szén-dioxid koncentrációjának növekedésében az erdőirtásnak is nagy szerepe van. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó testülete (IPCC) szerint az erdőritkítás, amely leginkább az Amazonas-esőerdőt (képünkön) fenyegeti, 20 százalékkal növeli a szén-dioxid kibocsátást. Az ENSZ e probléma leküzdésére hozta létre a REDD programot, amelyet 2008-óta 54 millió dollárral támogattak a résztvevő államok. A klímaváltozás egyik legszembetűnőbb következménye, hogy a grönlandi gleccserekről egyre gyorsabb ütemben szakadnak le a hatalmas jégtömbök, amelyek az óceánban elolvadva hozzájárulnak a tengerszint-emelkedéshez.

Olvadó jégtáblák a sarkkörön túl

Az érem másik oldala: a globális felmelegedés más helyeken várhatóan épp az életet adó vízkészleteket tizedeli meg. Az IPCC szerint 2100-ra 3 milliárd ember szenvedhet majd a szárazság következtében kialakuló ivóvíz- és élelmiszerhiány miatt. Egyes országokban, így Kenyában (képünkön) is viszont már ma is kritikus a helyzet.

Éhinség é sjárványok Kenyában

A szárazság miatt gyakrabban pusztítanak majd erdőtüzek. Ez a trend már ma is észlelhető, elég Kaliforniára, Görögországra, Spanyolországra vagy Ausztráliára gondolnunk. Többször kell majd átvészelnünk a 2003-ban tapasztalthoz hasonló hőhullámokat is, amelyben több mint 37 ezer európai vesztette életét. A globális felmelegedés miatt még gyakoribb és erősebb viharokra számíthatunk. Egy a Nature természettudományos magazinban megjelent tanulmány szerint ugyanis a ciklonok jelentősen erősödtek 1981-óta, és ez a trend folytatódni fog. Ha a globális hőmérséklet emelkedését sikerül is a még elfogadhatónak vélt 2 Celsius-fok alatt tartani, a Földön élő fajok 20-30 százaléka akkor is nagy valószínűséggel kihalhat. A képen a legveszélyeztetettebb, a jegesmedve látható.

Jegesmedvék a kihalás szélén

Veszélyben vannak a korallzátonyok és a meszes vázzal rendelkező tengeri állatok is. A szén-dioxid kibocsátás növekedésével ugyanis az óceánok egyre inkább elsavasodnak. Amennyiben a kibocsátás a jelenlegi ütemben növekedik, az ausztráliai Nagy Korallzátony teljesen eltűnhet.

A korallzátonyok és a tengeri élővilág is pusztulásra van ítélve

Végül a talán legritkábban emlegetett veszélyforrás: a szibériai permafroszt. A hatalmas kiterjedésű fagyott talaj a globális felmelegedés miatt lassan olvadásnak indult, amely az alatta található 70 milliárd tonna metán miatt potenciálisan az emberiség létét fenyegeti. A metán ugyanis hússzor erősebb üvegházgáz a szén-dioxidnál, így ha nagy mennyiség a légkörbe jut, az elviselhetetlen mértékben növelné a földfelszíni hőmérsékletet.

Hosszúhetény település tagja a Klímabarát településeknek. A Hosszúhetény Fejlődéséért Alapítvány elkötelezett a környezetvédelem iránt.

Kérjük, tegyen Ön is többet környezete védelméért!