Különleges vendégek beszélgettek színházról, irodalomról, naplótitokról és nagyapáról kedden a pécsi Árkád üzletház Alexandra könyvesboltjában: Kolos Rékát – Móricz Zsigmond egyik unokáját -, B. Török Fruzsina dramaturgot és Koltai Róbert színművészt látta vendégül a Pécsi Harmadik Színház. Az olvasókuckóban családias hangulatú beszélgetés folyt Koltai Róbert Napló-Szilánkok (Móricz 1924-1925) című estje kapcsán, melyet ugyanaznap este mutatott be a színház közönsége előtt.
– Amikor először a kezembe vettem Móricz Zsigmond Naplók című könyvét, egyszerűen felcsaptam valahol a kötetet – meséli B. Török Fruzsina. – Villámcsapásként hatott rám mindjárt az első mondat. Két hét alatt elolvastam a vaskos, majdnem ezeroldalas művet. Összeállítottam belőle egy színpadi szövegkönyvet, mellyel megkerestem Koltai Róbertet. Nem volt kétségem afelől, hogy ő az a színész, aki ezt majd a leghitelesebben tudja előadni.
Koltai Róbert azt mondja, le sem tudta rakni a Fruzsina által írt szövegkönyvet. Aztán egy hónapon át ketten együtt csiszolták, míg megszületett a Napló-Szilánkok szövegének végső változata. A darab különlegességét többek között az adja, hogy az alapjául szolgáló naplóbejegyzéseket Móricz Zsigmond élete tán legnehezebb időszakában írta: ekkortájt romlik meg házassága első feleségével, gyermekei édesanyjával, Jankával, aki öngyilkos lesz; s ekkor szeret bele Simonyi Mária színésznőbe, akivel később házasságot is köt.
Koltaiék a Naplók színrevitelének ötletével megkeresték a Móricz-örökösöket. Kolos Réka, az író egyik unokája erre így emlékszik vissza: – A nővéremmel együtt elképzelhetetlennek tartottuk, hogy nagyapánk legintimebb naplójegyzeteit más szájába – pláne ismert színészek szájába – adjuk! Amikor azonban Koltai az otthonomban bemutatta a készülő darabot, kiderült, hogy egyszemélyes, puritán díszlet előtt zajló felolvasóestről lenne szó. Az tetszett a legjobban, hogy a nagyapám által papírra vetett családi kríziseket – melyekhez hasonlóakat egyébként sokan megélnek – Róbert valami egészen különleges odaadással tudta tolmácsolni. És akkor rájöttem: itt nem Móricz Zsigmond titkainak a kibeszéléséről van szó. Itt a „szobor-Móriczból”, akit az iskolában tanítanak az embereknek, előjött az ember!
Koltai Róbert tizenkilenc Napló-Szilánkok-előadással a háta mögött azt mondja, nem a legmegfelelőbb műfaji megnevezés a felolvasóest: – Ez se nem fel-, se nem olvasószínház. Már nem igazán használom a papírokat előadás közben, annyira bennem él az egész. Ez egy „nemtudommilyenszínház”. Úgy tűnik, Móricz jól ismerte Fruzsina bajait, az én bajaimat, és az olvasó bajait is, amikor lejegyezte a naplóját. A darabunk ezért az egyetemi tanártól az egyszerű emberekig mindenki számára hordoz mondanivalót!
Az egyszemélyes Móricz-esthez Molnár Piroska, Kertész Péter, Szirtes Balázs és Úri István kölcsönözték a hangjukat. A Pécsi Harmadik Színház közönsége március 14-én, szerdán este 19 órától még egyszer megnézheti a darabot.