Barátságtól olvad a hó! Bemutatta legújabb gyerekdarabját a Magyarországi Német Színház

Pihe-puha világos szőnyeg a színpadon, fehér függönyök, melyek hópelyheket jelképeznek, téli fények és sűrű köd – csodás téli tájjá változott a Magyarországi Német Színház (DBU) színpada. Elsősorban gyermekközönségét várja e mesevilágba a szekszárdi teátrum. A Hókirálynő – ez a címe legújabb előadásának, melyet egy Linzben (Ausztriában) élő rendezőnő a jól ismert Andersen-mese alapján vitt színre. A darabot mintegy száz gyermek előtt mutatták be.

-Ez a történet egy nagy-nagy varázslat. És nincs is szebb annál, mint élőben átélni a varázslatot! – így vélekedett Lotz Kata, a DBU színésznője, aki ebben a darabban öt szerepben tűnik fel. Az első jelenetben jóságos nagyanyót játszik, aki szeretett unokájának, Gerdának, épp finom palacsintát sütött. A kislány és legjobb barátja, Kay elválaszthatatlanok – legalábbis addig, míg egy napon meg nem jelenik a Hókirálynő, aki a kisfiút elvarázsolja és magával viszi a fagy birodalmába. Ám a talpraesett kis Gerda kalandos útra kel, hogy viszontagságok árán is megszabadítsa barátját a Hókirálynő fogságából.

Az előadás premierjén mintegy száz gyerek szurkolt a kis Gerdának, hogy – a varjak, virágok és rablók birodalmain túljutva – megtalálja legjobb barátját. – Sok helyzetkomikummal oldottuk meg, hogy a picik megértsék a cselekményt – mondja Lotz Kata. – Tudjuk ugyanis, hogy a gyerekek általában nem értenek meg mindent németül. Éppen ezért a szövegben magyar szavakat-kulcsmondatokat rejtettünk el. Ezzel biztosítottuk, hogy a legkisebbek is követni tudják a mesét. Ezen túl pedig újra és újra bevontuk őket az előadásba. Azt hiszem, ez így remekül működött!

A bátorságról, barátságról és a szeretet erejéről szóló Hókirálynőt Verena Koch vitte színre. A Linzben élő írónő-rendezőnő egy hónapon keresztül dolgozott együtt a szekszárdi színház társulatával. – Szép heteket töltöttem a DBU-nál – meséli. – Én magam is sokat tanultam a közös munka során. Nem kis kihívást jelentett, hogy mindvégig bele kellett élnem magam a leendő nézők helyzetébe, azaz át kellett éreznem, mit gondolhat egy kisgyerek, aki nem érti tökéletesen az előadás nyelvét.  Azon gondolkodtam, hogyan tudok üzeneteket közvetíteni úgy, hogy nem csak a nyelvet használom eszközként. Mindazonáltal biztos vagyok benne, hogy a nézőtéren ülő gyerekek néhány új német kifejezést megtanultak.

A rendezőnő és a színház társulata fontos üzeneteket kíván közvetíteni ezzel a gyerekdarabbal. Az egyik ezek közül mindenképpen az, hogy a szeretet erejével és nagy szívvel bárki megtalálja a nehéz helyzetből kivezető utat. A második lényeges üzenet szerint pedig bárki hibázhat – attól még nem kell magányossá válnia! Ezeket a gondolatokat a Színház karácsony-váró útravalóul szánja legfiatalabb közönségének.

A Magyarországi Német Színház a Hókirálynőt novemberben és decemberben hetente többször is színre viszi.