Hadd kerüljenek közelebb a fiatalokhoz is a nehezen befogadható Kafka-művek – e céllal indította útjára legújabb projektjét a szekszárdi Magyarországi Német Színház (DBU). Az új DBU-előadás címe Az átváltozás, bemutatója február 19-én lesz. A próbák már javában zajlanak.
Meg nem értettnek, magányosnak lenni a világban – olyan érzés ez, amellyel középiskolás fiatalok nap mint nap szembesülnek – véli Frank Ildikó, a DBU igazgatója. Színháza éppen azt szeretné elérni, hogy a fiatalok elkezdjenek tudatosan is gondolkodni erről. A probléma-feldolgozási folyamat segítésére hozták létre legújabb darabjukat, Az átváltozást. – Hogy miért épp Franz Kafka legismertebb novelláját választottuk ehhez? Egyrészt azért – fejti ki Frank Ildikó -, mert az ilyen korú fiatalok az iskolában is találkoznak az író szövegeivel. Ha színdarabunk segítségével rá tudjuk bírni őket arra, hogy ezeket az irodalmi műveket otthon elolvassák és a maguk számára értelmezzék, akkor már szerintem nagyban hozzájárultunk a németoktatás eredményességéhez. Egyébként pedig éppen 130 éve született Kafka, így e kerek évforduló jó apropót szolgáltatott a projektünk megvalósításához.
Az átváltozásban Kafka olyan hősei kelnek életre, akik nemcsak az író korában cipelték vállukon a hatalom és az emberi viszonyok elviselhetetlen terheit: őket ma is felismerhetjük magunkban és magunk között, bárhol éljünk is a világban.
A Kafka-elbeszélés színpadi adaptációját Sopsits Árpád készítette. Az országosan is elismert színházi és filmrendező, forgatókönyvíró elsőízben dolgozik a szekszárdi teátrummal. Azt mondja, nem könnyű a próbafolyamat: – Az a legnehezebb benne, hogy mind a színészeknek, mind a rendezőnek szokatlan emberi helyzeteket, reakciókat kell megoldaniuk, megvalósítaniuk. Kafka olyan problémákat érint, amelyek mindannyiunk családjában előfordulhatnak – így például súlyos betegség, baleset, deformáltság. Az író szinte az abszurditásig fokozza a helyzetet, hiszen Gregor, a főhős nem beteg lesz, hanem bogárrá változik. Nézőként azt élhetjük meg, mi miként viszonyulnánk egy olyan emberi lényhez, aki bár megváltozott, de attól még a családtagunk.
A rendező hűen megőrizte a novella irodalmi nyelvezetét. A célja ezzel az volt, hogy a mű nyelvi szépségeit is bemutassa a fiataloknak. Nem változtatott az érdekfeszítő-abszurd cselekmény mesterien felépített logikáján sem. Ezzel a rendező és társulata felejthetetlen színházi élményt ígér, és garantálja, hogy a németül tanuló fiatalok eztán sokkal nagyobb bizalommal viseltetnek Franz Kafka irodalmi munkássága iránt.