FALRA PINGÁLT CSALÁDTÖRTÉNETEK – ÓRIÁSI FESTMÉNY DÍSZÍTI A PÉCSI ESÉLYEK HÁZA ÉPÜLETÉT

Hogy a pécsi Esélyek Háza épülete átlagosan nézne ki? Ezt eztán igazán senki sem állíthatja! Nyár óta ugyanis egyedi falfestmény díszíti azt. Tíz pécsi középiskolás hat délutánon át alkotta meg rajta a művet, az úgynevezett közösségi falfestés módszerével. A festmény hatalmas és tarka – és legapróbb részletei is élményt nyújtanak. A legkülönlegesebb benne mégis talán az a tény, hogy tíz pécsi fiatal történetét meséli el: azokat az örömeiket és bánataikat, amelyeket otthon, a családjukban éltek meg.

Tíz középiskolás fiatal hat napon át a pécsi Civil Közösségek Háza udvarán töltötte a délutánjait. Munkásruhában, fülig festékesen pingáltak egy körülbelül húsz négyzetméteres falfelületre. Mindössze annyi volt a megrendelők kérése, hogy a majdani alkotás a család és a párkapcsolat fontosságáról szóljon.

A közösségi falfestés kiváló módszer arra, hogy fiatalok rábírhatók legyenek egy adott témával behatóbban is foglalkozni – mondják a módszer szakértői. Az alkotómunkát Fehér Angéla és Katona Krisztina vezették. Szerintük azzal, hogy egy falfestmény elkészül, több hasznos dolog is történik: – Egyrészt az, hogy egy csupasz fehér fal megújul, színes ruhát ölt és szinte életre kel – mondja Katona Krisztina, a pécsi Szín-Tér Egyesület Murál Morál Mező Csoportjának vezetője. – A másik ok pedig talán még ennél is fontosabb: az alkotásban résztvevők felfedezik és felszabadítják önmagukat, kifejezik a magukban és a közösségükben rejlő gondolatokat, érzéseket a közösségi művészet, a szabad alkotás által. Hatalmas festményeken tárják azokat a nyilvánosság elé – és ezzel ugyanakkor másokat is gazdagítanak.

Fehér Angéla projektvezető elmondása szerint a festésben résztvevő fiatalok a város különböző középiskoláiból érkeztek. Mivel nem egy már összekovácsolódott társaságról volt szó, nem is lehetett előre megalkotott ötletük arra, hogyan is nézzen majd ki a falfestmény: – Az első témafeldolgozó alkalmak arról szóltak, hogy ki-ki megfogalmazhatta a maga örömeit és bánatait a családjával, a párkapcsolati tapasztalataival kapcsolatosan. Egyszerűnek tűnő gyakorlatokkal pillanatok alatt belemélyedtek a témába. Például mindenki három percet kapott arra, hogy gondolkodás nélkül, gyorsan lerajzolja a saját családját. Ezután otthoni történeteket meséltek – jókat és rosszakat egyaránt. Ahogy így lassan közelítettünk a témához, fokozatosan kialakult, milyen életképek kerüljenek majd a falra. Számomra az volt a legdöbbenetesebb, hogy a tíz fiatalból hatnak elváltak a szülei. A legérdekesebb pedig a ragaszkodásuk ahhoz, hogy a fájó emlékeik ne jelenjenek meg a falfestményen.

E negatívumoknak valóban nyoma sincs a falon: egy égbe törő fa ölelő gyökerei alatt egy nő és egy férfi együtt tartja kézben újszülöttjét – ez a főmotívum. Emellett kisebb epizódok láthatók: szülők a gyerekeikkel a játszótéren, egy házasuló pár, nagyszülők az unokáikkal, vagy épp egy népes család vacsora közben.

Végh Gábor a pécsi MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskolában tanul. Ez már az ötödik közösségi falfestése volt. Azt mondja, újra és újra varázslatos átélni azt az élményt, hogy a teljesen ismeretlenből egyszercsak egy nagy és közös alkotás születik. – Minden részében ott van a kezem nyoma: a fa gyökerében, az almában, és a kisbabánál is egy kevés. Nagyon felszabadultam a munkában! Tudom, hogy ha majd egyszer visszajövök ehhez a falhoz, az nagyon jó érzés lesz. Még akkor is áthat majd, milyen jó volt a többiekkel együtt dolgozni ezen a képen.

A Pécs-belvárosi közösségi falfestés az Élet-Tér – komplex szolgáltatások és közösségi kezdeményezések támogatása a pécsi családok jólétéért elnevezésű program (TÁMOP-5.5.1.B-11/2-20110322) részeként valósulhatott meg. A kétéves projekt gazdái a pécsi Nevelők Háza Egyesület és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoport Csilla Gondviselés Háza. A kezdeményezés célja, hogy szakemberek párválasztással, gyermekvállalással, gyermekneveléssel, családgondozással kapcsolatban tanácsot adjanak fiataloknak és szülőknek, számukra különböző csoportfoglalkozásokat szervezzenek, valamint hogy helyi kisközösségeknek segítsenek kialakulni és összetartóan működni.