Ősbemutató jegykiadó-fülkéből, hangosbemondón. Színes műsorral és még egy nagy dobással zárja az évadot a Pécsi Harmadik Színház

Véghajrá a Pécsi Harmadik Színházban: az április 30-án bemutatott E kor nekünk szülőnk és megölőnk című színpadi játékon kívül játsszák az Óz, a nagy varázsló és a Csizmás kandúr gyerekdarabokat, a Prága, főpályaudvart, A vagina monológokat, az Ibusár, megállóhelyt, valamint a Sóska, sültkrumplit is a pécsi teátrum igen gazdag repertoárral zárja idei évadját.

Rangos elismerés: a darab alapjául szolgáló mű szerzője, Egressy Zoltán kortárs író személyesen is ajánlja a közönségnek a Harmadik Színházat és a Sóska, sültkrumpli pécsi változatát. A József Attila-díjas alkotó azt mondja, Vincze János direktornak igazán jól sikerült színre vinnie a futballbíró és a két partjelző fociöltözőben játszódó tragikomédiáját. Úgy fogalmaz: a rendezőnek sikerült azt a mondandót kidomborítania a műből, amit az író maga is szeretett volna közvetíteni vele. – Vincze Jánost nem ismertem személyesen akkor, amikor sok-sok évvel ezelőtt – sajátos módon, egy újsághírből – megtudtam, hogy a Sóska, sültkrumpli rendezésének gondolata foglalkoztatja. Szerencsére a tervet a megvalósítás követte. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy komoly alakítások, s ebből következően nagyszerű előadás született; a művet a mai napig játsszák, tudtommal szeretik a színészek és a nézők is. János kiválóan találta meg az egyensúlyt, az arányt. Tragikomédia esetében ez alapvető, ezen áll vagy bukik minden. Nagy öröm, hogy Örkény, Spiró darabjainak érzékeny, értő rendezője azóta már egy másik darabomat is színpadra állította. Remélem, kerülünk munkakapcsolatba a jövőben is.

A Sóska, sültkrumpli május 16-i előadását követően az Óz, a nagy varázsló és a Csizmás kandúr várja a gyerekközönséget, és a felnőttek is több darab közül választhatják ki a számukra legérdekesebbet. Az biztos, hogy a hónap vége felé, az Ibusár, megállóhely című előadással igazán furcsa helyre kalauzolja nézőit a színház: Ibusár településre, amely nincs rajta a térképen, és – valószínűleg a világon egyedüliként – a vasútállomásán „huszerett” születik. A Bajkhállóy huszármenete című hazafias operettről van szó, a jegykiadó, Sárbogárdi Jolán alkotásáról. Furcsa ez a harmincéves vénkisasszony is: kicsit trampli, kicsit öregecske, és nagyon magányos. Nagy szerelme már három éve elhagyta. Nincs számára más út, mint az illúzió világa: régi álma, hogy egyszer majd ünnepelt író lesz belőle, nagyszerű zenés színpadi darabok szerzője. Ezen álmával azonban szöges ellentétben áll a sivár valóság, a mindennapok egyhangúsága a koszos kis ibusári megállóhelyen. Jolán kiiktatja a valóságot, s a helyébe egy attól teljesen független valami kerül: az operett. Az operett, ami megintcsak furcsa: főhőse, Amália kisasszony megmenti a hazát és elnyeri Bajkhállóy Richard huszárkapitány szerelmét. Az ősbemutató helyszínén pedig tán már meg sem rökönyödünk: Ibusár, a megállóhely. Jolánunk maga adja elő saját operettjét – a jegykiadó-fülkéből, hangosbemondón…

A Pécsi Harmadik Színház Füsti Molnár Éva egyszemélyes előadásában viszi színre a Parti Nagy Lajos drámája alapján, Darvas Ferenc zenéjével készült darabot. A produkció rendezője szerint a közönség ismét olyan színházi élményre számíthat, amely önreflexióra készteti: – Olyan előadást szeretnénk – mondja Vincze János -, amelyben nevetünk Jolán briliáns metamorfózisain, de a gombóc végig ott marad a torkunkban. Hiszen Sárbogárdi Jolán – mi vagyunk.