Paparazzi – ez a címe a Magyarországi Német Színház legújabb darabjának. Közvetlenül a világvége bekövetkezte előtt játszódik – akkor, amikor épp mindenki számára világossá válik: soha többé nem kel fel a nap. A szekszárdi színház október 11-én mutatta be Matei Visniec művét. A román-francia író drámáját román rendező állította színre, mégpedig német, magyar és román színészek közreműködésével.
Lesifotósoknak pózol a lila hajú díva a vörös szőnyegen. Időnként kényszeredett mosolyt dob a közönségének is. Aztán alig néhány óra elteltével ugyanaz a színésznő magába roskadva üldögél egy asztalnál, és egy vadidegen férfi panaszait hallgatja. Ami pedig e két jelenet között történik, az egyszerre tragikus, abszurd, de leginkább elgondolkodtató.
A történet a világvége napján játszódik. A tévécsatornák élőben követik a furcsa történéseket, miközben megpróbálnak a nézőknek hasznos tanácsokat adni, hogyan viselkedjenek ebben a meglehetősen ritka helyzetben. Az emberek különböző módon reagálnak: akad olyan, aki elutazna – messzire, amennyire csak lehet, ám ekkor már vonatok sem járnak. Vannak, akik megoldásképp nemes egyszerűséggel leisszák magukat. Vannak, akik elkeserednek, és vannak olyanok is, akik rég ellopott tárgyakat még az utolsó pillanatban visszaadnak eredeti gazdájuknak. A lesifotósok pedig mindeközben kötelességtudóan készítik a képeket, nem is gondolkodva azon, hogy vajon kinek, ha holnaptól már nem lesz ember a Földön!?
Matei Visniec, a darab írója, 1956-ban Romániában született, jelenleg Franciaországban él és alkot, darabjait Európa-szerte gyakran játsszák. A Magyarországi Német Színház a román Dan Tzopa-t kérte fel rendezőnek, a színpadon pedig német, magyar és román színészek szerepelnek.
Alica Weirauch az elmúlt évadban került ehhez a színházhoz. A német színésznő azt mondja, izgalmas volt a bemutatóra való felkészülés: – Társulatunk egyszerre négy nyelven kommunikált egymással: németül, angolul, magyarul és románul. Izgalmas volt az is, hogy a darabban mindnyájan több szerepet játszunk. Én például egyrészt egy felszolgálónőt alakítok, aki az adott jelenetben értesül a világvége bekövetkeztéről. Ezenkívül én játszom a hölgyet, aki messzire utazna, valamint egy zavart idős nő bőrébe is bújhatok. Ezek a karakterek mind-mind különbözőképp próbálják feldolgozni a feldolgozhatatlant. Igazán szép kihívás volt ennyi szerepbe beleélnem magam, de a jelmez mindig sokat segített.
A Magyarországi Német Színház igazgatónője büszke a színes összetételű társaságára. Frank Ildikó azt mondja, teátruma küldetésének tekinti, hogy különféle európai kultúrákat hozzon össze egyazon színpadon, egyazon este alatt. – Mi itt, Szekszárdon remekül működő nemzetközi „kultúrműhely” vagyunk – a jelmondatunk szerint is színt viszünk a színre. Szeretünk meghívni magunkhoz új embereket, más színházi irányzatok képviselőit. E gondolat mentén kerültünk kapcsolatba a román rendező kollégával is. Mivel ő nagyon vizuális, igazán érdekes világot jelenített meg a színpadon, és másképp is teremt kapcsolatot a színészekkel, mint ahogy mi azt megszoktuk. Mindent egybevetve izgalmas tapasztalatokat gyűjtöttünk mindnyájan.
A Magyarországi Német Színház ezentúl folyamatosan műsorra tűzi a Paparazzi című darabot. És annak ellenére, hogy egy-egy darab talán legizgalmasabb előadása mindig a bemutató, a Paparazzi további különlegességgel is várja közönségét: a november 4-i előadáson várhatóan maga az író, Matei Visniec is jelen lesz.