Egy kiállítás megújítása igazán komplex feladat. Nem csak a kiállítótér rendbetételéről szól, hanem számos olyan feladatot foglal magában, amelyből egy külső szemlélő csupán keveset észlel. Ilyen háttérmunka többek között a tárgyak restaurálása is. Nincs ez másképp a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum esetében sem.
Ahhoz, hogy egy műtárgy bekerülhessen a vitrinbe, a legfontosabb, hogy olyan állapotban legyen, amelynek köszönhetően a látogató számára élvezetet jelent megtekinteni. Ezt hivatott biztosítani a károsodott tárgyak helyreállítása. A tisztítás, konzerválás-restaurálás összetett folyamat, amelyet első lépésben az határoz meg, hogy milyen anyagból készült az eredeti tárgy. A különböző műtárgyalkotókhoz különböző anyagokat és eszközöket lehet és szükséges használni. Egyes műtárgyak esetében előfordul, hogy tilos mosást alkalmazni. Textíliákat csak lágy, hideg vízben lehet kimosni, és a mosószerek kémhatását is figyelembe kell venni. A kiállításban is nagy körültekintéssel kell eljárni. Egy hagyományos gombostű egy textil kiállításakor azért kerülendő, mert a pára miatt rozsdásodhat, és így károsíthatja az anyagot. A múzeum takarításánál viszont a klórtartalmú vegyszereket kell mellőzni, mert a klórgáz reakcióba lép a párával, és károsítja a műtárgyakat.
Egy kiállítandó tárgy restaurálása előtt elsősorban azt kell mérlegelni, hogy milyen szinten történjen a visszaállítás.
“Múzeumok esetében általában az az igény, hogy egy tárgy olyan mértékben legyen helyreállítva, hogy ne romoljon tovább az állapota, így bemutatható legyen. A látogató lássa rajta azokat a nyomokat is, amelyek a tárgy használatából származnak.“– mondja Pápay Kornélia, a kiállítás megújításában külső szakértőként résztvevő állományvédelmi felelős.
Egy kiállítás színfalak mögötti munkálatait az állományvédelmi felelős, műtárgyvédelmi munkatársak, muzeológusok és gyűjteménykezelők közösen végzik. Az állományvédelmi felelős az épületnek a klimatikus beállításait is figyelemmel kíséri, és lehetőség szerint minden olyan passzív, a környezettel is összefüggő külső behatást, amellyel megelőzhető a károsodás. A műtárgyvédelmi munkatársak az aktív, tárgyakhoz kapcsolódó közvetlen gondozást végzik.
A kiállított tárgyak esetében előfordulhat, hogy kevésbé látható károsodást szenvednek. A színes műtárgyakat például az UV-sugárzás tudja károsítani, és a hosszú időn keresztül kiállított tárgyaknál a belső, szerkezeti roncsolódáson túl, látható fakulást is okoz. Kerámiák esetében sok esetben a fülekre érdemes ügyelni, ugyanis legtöbbször azok már ragasztva, restaurálva vannak. Így a kerámiákat kizárólag alulról és két kézzel mozdíthatjuk el a helyükről. A fém pedig szintén másfajta bánásmódot igényel. Mivel a levegő páratartalmára nagyon érzékeny anyagról van szó, hamar látszódhatnak rajta a károsodás jelei.
Minden gyűjteménynek megvannak az ékkövei, amelyeket mindig szeretne a nagyközönség látni a kiállításokban. Azonban sokszor ezeknek a tárgyaknak a legjobb helye a sötétben, elzárva lenne. Ezért olyan módszereket kell alkalmazni egy kiállításnál, hogy az érzékeny és pótolhatatlan darabokat is ugyanúgy meg tudják tekinteni a látogatók – elsősorban speciális vitrinekben, ahol minimálisra csökkenthető a károsodás lehetősége.
“A Kanizsai Dorottya Múzeum gyűjteményében számos olyan tárgy van, amely különleges értéket képvisel, ritkaságnak számít.” – mondja Dr. Hasanovic-Kolutácz Andrea, a múzeum igazgatója. “A magyarországi déli szláv népcsoportok viseletei és házi textíliái, a népi ruhatárolás bútorai, a több száz éves busómaszkok, illetve a mohácsi mázas-, és feketekerámia gyűjteményünk ikonikus darabjai mind olyan értéket képviselnek, amelyeket szeretnénk bemutatni a nagyközönségnek. Azért, hogy a kiállítás évtizedek múlva is szórakoztató és megtekinthető legyen, követnünk kell a műtárgyvédelem szabályait.” – egészíti ki szavait az igazgató.
A műtárgyak történeti értéket képviselnek, amely hosszú évek múltán is a nagyközönség érdeklődésére tarthatnak számot. Így a megújítás folyamatának egyrészt feladata és célja, hogy a gyűjtemény értékeit megőrizze és továbbadja a jövőnek, másrészt az is, hogy a jelenkor számára érthetővé, láthatóvá és élvezhetővé tegye ezeket a kincseket.
Az állandó kiállítás megújítása a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program keretében valósul meg.
További információ:
Berta János
berta.janos@pticom.hu
